Kelkáposzta

A kelkáposzta azok számára a jó zöldségféle, akik kalcium hiánnyal küzdenek. Másik értéke, hogy sok A vitamint tartalmaz. Két fajtáját különböztetünk meg, az egyik kékes-hamvas szürke levelû, a másiknak világosabb, zöldbe hajló levelei vannak. Mindkét fajta nagyon értékes. Tápértéke nagyobb, mint a fejbe boruló káposztáé. Levelének ásvány- és vitamin tartalmát a zöld színe határozza meg és természetesen egyben az, hogy milyen tápanyagú földben termett.

Gyógyító hatása:

A vitaminok és ásványok nagy szerepet játszanak egészségünkben. A legtöbben ezért a vitaminokat pótló pirulákhoz folyamodnak. Azt még mindig nem lehet megállapítani mennyire tudja hasznosítani a szervezet a vegyileg előállított vitaminokat. S elfogadott az a megállapítás, hogy a vitaminok és ásványok leginkább természetes környezetükben hasznosulnak, tehát a táplálékban, s a táplálékkal jutva a szervezetbe. Az ideális felszívódás így is számos tényezőhöz kötődik. Ásványok és vitaminok gátolhatják vagy serkenthetik a felszívódást, a többi pedig a vizelet vagy széklet útján kikerül a szervezetből.

Csonterősítő:

A kelkáposzta esetében a kalciumtartalmat a szervezet ideálisan fel tudja használni, a magnéziummal és a káliummal együtt. Ez különösen az idős embereknek fontos, mert szervezetük általában nem tartalmaz elegendő kalciumot, így csontjuk megritkul, törékennyé válik. A kelkáposztával javítható ez a helyzet.

Vérnyomás szabályzó:

A kelkáposztában előforduló kálium igencsak jótékony hatással van a szervezetre. A kalciummal együtt szabályozza a vérnyomást, valamint hat a szívizom mûködésére, a szabályos szívverésre.

Rákellenes hatású:

A káposztafélék családjába tartozva, a kelkáposzta szintén kitûnő rákellenes élelmünk. Ezt a benne levő sulforaphane nevû anyag segíti elő, amely arra ösztönzi a szervezetet, hogy a minél több rákellenes enzimet termeljen.

Serkenti az immunrendszer mûködését:

A kelkáposztában nagymennyiségû béta karotint találunk. Ez teszi lehetővé, hogy fogyasztásával lényegesen elősegítjük az immunrendszer mûködését és ezzel az egész szervezet védelmét.

Gyulladásos betegségekre:

Az A vitamin tartalmának köszönhetjük, hogy gyógyítólag hat a kelkáposzta a testünk bármelyik részén levő gyulladásos elváltozásra. Az A vitaminnak ez a tevékenysége sikeresebb ebben az esetben, mert maga a kelkáposzta E vitamint is tartalmaz, amely segíti az A vitamin hasznosítását. A benne levő C vitaminnal kitûnő védelmet nyújt a kelkáposzta a rákos daganatok ellen.

Személyiség kiegyensúlyozója:

A B vitaminok rendkívül nagy hatással vannak az emésztésre és az idegrendszerre. Ha ehhez csatlakozik még egy-két ásvány, mint a magnézium és a mangán, s a kelkáposztában minden lehetőség megvan erre, többszöri fogyasztás után kiegyensúlyozott személyiségnek érezzük magunkat.

Elkészítési mód:

Ha a kelkáposztát főzeléknek használjuk, ügyeljünk arra, hogy a vizet amiben megfőzzük, ne dobjuk ki. Inkább kevés vízben főzzük, illetve pároljuk és teljes egészében fogyasszuk el. Ha kúraszerûen használjuk a kelkáposztát, legjobb, ha a nyers kicentrifugázott levét fogyasztjuk. Mivel nem éppen ízletes a kelkáposzta lé, ajánlatos más zöldség lével keverni. Ha a sárgarépa, vagy cékla sem adja meg az elfogadható ízt, próbálkozzunk meg az ananásszal. Ebben az esetben használhatunk konzervból is, ha másként nem tudunk hozzájutni. Természetesen, sokkal jobb lenne a friss ananász, mert abban hiánytalanul érvényesülhetne a benne levő bromélian nevû fehérje emésztő enzim, amely a hőkezelés során károsodhat. Már említettem, hogy a gyümölcs és zöldségféle keverése egy étkezés alatt nem ajánlatos, mert szerkezeti összetételük különböző, ami az emésztésnél játszik szerepet. Az ananász esetében azonban eltérhetünk a szabálytól, mert tartalmazza az állati és növényi fehérjét felbontó bromelian enzimet és ezzel az érkezés után

hozzásegít a zavartalanabb emésztéshez.