Káposzta - Brassic oleracea, var. capit alb.

A káposzta az egyik leggyakoribb zöldségünk. Kétéves növény, a második évben palántálják és növesztik fejekbe. Több fajtája ismert, színben, nagyságban stb. A leggyakoribb a zöld-fehér káposzta, mely nyár végétől, késő őszig tart. A kései fajtáját télire savanyítják, amelynek szintén megvan a kitûnő tápértéke. A káposzta vad fajtáját már az ókorban is ismerték és nagyon nagyra tartották. A mai kutatási eredmények szerint a káposzta az egyik legkitûnőbb rákellenes táplálékunk.

Tápértéke:

Tartalmaz káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, klórt, nátriumot, nagymennyiségû A vitamint, B vitamin komplexet, C vitamint és U vitamint. Ezeket az elemeket egyébként a káposztafélék családjának a többi tagja is tartalmazza. S mivel mind jobb eredmények fûződnek ezekhez a táplálékainkhoz, a tudósok komolyabban kezdtek velük foglalkozni. Bebizonyosodott, hogy rákellenes tulajdonságuk van, amely lassítja, a karcinogén tehát a rákkeltő anyagok felszívódását a szervezetben, illetve gátolja a sejtek mutálását, s a mutált sejtek növekedését, amelyek egyébként a rákos daganatokat képezik.

Gyógyhatása:

A káposzta az egyik legrégibb és legelterjedtebb természetes gyógyszerünk. Nyersen, főve vagy savanyítva hat a szervezetünk gyógyítására. Ezt a tulajdonságát annak köszönheti, hogy nagymennyiségben tartalmaz ként. Mint tudjuk, testünk minden sejtjében megtaláljuk a ként. Gyógyító hatásához még hozzájárul két elem, a klór és a jód. Ez a kombináció teszi lehetővé azt, hogy az emésztőrendszerünk legtökéletesebb gyógyszere.

Tisztító hatású:

A C vitamin tartalomból eredően a gyulladásos fogínyt kitûnően gyógyítja, ha a káposztalét fele-fele arányban sárgarépa lével fogyasztjuk. A nyers káposztalé rendkívül jól tisztítja a beleket, különösen a vastagbelekre van jó hatással akkor, amikor azok nem ürülnek rendesen. Arról tudjuk meg, hogy valami nincs rendben a vastagbélben, ha a káposztalé elfogyasztása után szokatlanul nagymennyiségû gázok keletkeznek. Ez annak a jele, hogy a vastagbél nem ürül rendesen, illetve idegen baktériumok vannak jelen. Mint ismeretes, ha megengedjük, ezeknek a baktériumoknak az elszaporodást, annak súlyos következményei lehetnek. Később okozhatja az önpusztító betegségek kialakulását. Ha ezt tapasztaljuk, legjobb, ha rátérünk azonnal a kitakarításra, amely célra szintén megvannak a megfelelő zöldséglék. (Lásd alma, spenót.)

Bőrkiütésre:

A legtöbb esetben a bőrkiütés közvetett jele a máj gyengülő mûködésének, illetve a székrekedés következménye. Ha a vastagbélben felszaporodó anyag sokáig nem távozik, bőrkiütést észlelünk testünkön. Ez hamar megszûnik, ha rendszeressé válik a széklet.

Feloldja a mérgeket:

Említettük, hogy közvetetten hat a máj munkájára a káposzta. Azt tudjuk, hogy környezetünkből, vagy táplálékunk által nagymennyiségû méreg jut a szervezetbe. A máj feladata, hogy ezt kiszûrje. Ha erre nem képes, súlyos helyzet állhat elő. A káposzta fogyasztásával segítséget adunk a májnak a kobalt, nikkel és a réz mérgek semlegesítésére. Ugyanezt a munkát még

a fokhagyma és a vöröshagyma is elvégezi.

Szabályozza a vércukrot:

A cukorbetegek számára mindenképpen ajánlatos a káposzta fogyasztása, mert az elfogyasztás után hamarosan érezhető a vércukor csökkenése vagy emelkedése a vérben. Ugyanezt a munkát elvégezi a zeller és a salátalé is. Ezek a zöldségfélék tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek hatnak a vércukor szabályozására.

Koleszterin-csökkentő:

A legutóbbi kutatások bebizonyították, hogy a káposztában található kén-aminósav

csökkentőleg hat a magas koleszterin szintre.

Rákellenes:

A káposzta, a kelkáposzta, a kelbimbó, a karfiol legjobb eredményt biztosítja a rákellenes harcban. Szerte a világban, Európában Amerikában, Japánban stb. kísérleteztek állatokon, amelyeknek káposztát adtak. A káposzta kénes tartalma lassítja a daganatok kialakulására és fejlődésére. Az emberi gyógyításban is alkalmazzák a káposztát. A legjobb eredményt az emésztőszerveken jelentkező rákos - kelés, - fekély gyógyításában értek el. Így a gyomor-rák, nyombél-rák gyógyításában egyharmadára csökkent a gyógyítási idő, mint a hagyományos módszerrel gyógyítottaké. Ez annak köszönhető, hogy a három elem, a kén, a klór és a jód olyan mennyiségben és olyan kombinációban fordul elő benne, amely optimálisan hat a gyomor és a belek nyálkahártyájára és nyálkamennyiségére. Természetesen a legjobb eredményt akkor adja, ha nyersen fogyasztjuk.

Bronchitis:

A fenn említett tulajdonsága következtében a népi gyógyászatban a hörghurutos megbetegedésekre is jótékony hatással van a kálium, amit tartalmaz a káposzta akár főve, akár nyersen fogyasztjuk.

A bélflóra visszaállítása:

A bélflóra pusztulása igencsak gyakori jelenség egy-egy antibiotikum használata után. Mint tudjuk, a bélflóra rendkívül szükséges az emésztéshez. Ha nincs elegendő a belekben, a táplálék pang, stb. Ha a káposztát pépesen fogyasztjuk, jobban megemésztődik, mint bármely más étel, a következménye pedig, hogy lényegesen emelkedik a bélben a barátságos,

az emésztést elősegítő baktériumok száma.

Alkohol okozta májbetegség:

A májcirrózis vagy májrák a rendszeresen használt, és nagyobb mennyiségû alkoholfogyasztás következménye. Glutamin, illetve a nélkülözetlen aminosav tartalma teszi lehetővé, hogy a káposzta a májbetegség gyógyításához is hozzájárul. Az alkohol romboló hatásának enyhítésére már hagyományos a káposztaleves, illetve a savanyú káposzta levének fogyasztása.

Csillapítja az idegrendszert:

A zaklatott idegeink csillapítására a stresszes helyzetek elkerülésére, a túlzott aggodalom enyhítésére, a depressziós hangulatok feloldására, az alvási zavarok megszüntetésére is fogyaszthatunk savanyú, vagy friss káposztalevet.

Utazási és reggeli rosszullét:

Ugyancsak az U vitaminos vagy a C vitaminos savanyú káposzta és friss káposzta a kismamák reggeli rosszullétének a zöldség orvossága. Használható továbbá a mozgási, utazási rosszullétek leküzdésére is.

Elkészítési mód:

Bármennyire is kitûnő gyógyszernek bizonyult a káposzta, fogyasztását nem szabad túlzásba vinni, mert a

káposztának mellékhatása is lehet a jódtartalma következtében.

Naponta fogyaszthatjuk főve vagy nyersen salátának, de mindennapi fő eledelünket nem képezheti. Ha kúraszerûen fogyasztjuk, legjobb ha keverjük zellerrel, sárgarépával, stb. kiválasztva azt a zöldséget, amely hasonló hatással van a szervezetünkre. A káposztalé nem mindenki számára kellemes, ezért igyekeznek ízét más anyaggal leplezni. Tehetjük abban az esetben, ha nem gyümölcsöt használunk. Lehetőleg ugyanis ne keverjük a nyers gyümölcsöt a nyers zöldségfélékkel. A káposztának is a legértékesebb része a zöld levele. A régi szokásunk szerint ezt le szoktuk fejteni és eldobjuk. Ha úgy döntünk, hogy felhasználjuk, akkor legjobb ha centrifugázzuk és friss léként értékesítjük. Ezt a tanácsot különösen akkor fogadjuk meg, ha nem ismerjük az eredetét a káposztánknak. A nagyüzemi termesztésben ugyanis rengeteg vegyszert használnak a kártevőktől való megóvásra. A kicentrifugázott lé nem tartalmaz annyi vegyszert, mint a növény rostos része.