Édeskömény - Foeniculum vulgare
Az édeskömény világkörüli útja Dél-Európából indult ki. A rómaiak használták nagy előszeretettel, és haszonnal, de ismerték a görögök és a kínaiak is. Azóta elterjedt a világ minden tájára, nem egy országban nagyban termelik a lakosság ellátására. Eredetileg ugyanis csak gyógynövényként használták a sok jó tulajdonsága révén. Ha egyszer elvetjük a kert egyik sarkába, sokáig nincs vele gondunk. Tarthatjuk az erkélyen is egy cserépben. Életét meghosszabbíthatjuk, ha mindig visszavágjuk, nem engedve meg a virágzást.
Tápértéke:
Tartalmaz nagymennyiségû kalciumot, káliumot, magnéziumot, foszfort vasat, mangánt cinket.
Van benne A vitamin és B komplex vitamin.
Gyógyhatása:
Az édeskömény egyik legértékesebb ízesítőnk, mivel nemcsak az ízeket és a szájban levő íz-bolyhokat befolyásolja
de fogyasztásával alaposan besegítünk az emésztésünk meggyorsításába.
Gyomorégés:
A rómaiak minden lakoma előtt körül adtak egy kis szelencét, amelyben édeskömény volt. Egy csippentés elegendőnek bizonyult a hatalmas mennyiségû étel fogadására. Nem volt gyomorégés, és renyhe emésztés. Az édeskömény aktivizálja az emésztőszervek energiáját, a gyomorban és a vékonybélben. Felgyorsítja a szervezet anyagcseréjét és csökkenti a gázok hajráját a belekben. Erről legjobban úgy győződhetünk meg, ha bab, vagy egyéb hüvelyes elfogyasztása után kellemetlen feszültséget érzünk a gyomrunkban, puffadtságot beleinkben, mintha megállt volna a mozgás. További jellegzetesség a csuklás, és a nehéz lélegzés, ami a szívre történő nyomásból is eredhet. Ezt megelőzhetjük, ha egy csipetnyi édeskömény magot beleszórunk ételünkbe,
ami tovább fokozza az ízek hatását.
Ha olyan ételt fogyasztunk, amelyhez nem csatolhatjuk az édesköményt, de érezhetően baj van az emésztésünkkel, legjobb,
ha e dús levelekből készített lét fogyasztjuk, két- három evőkanállal.
Székrekedés:
A fönt említett emésztési zavarok esetén az egész emésztési rendszerre kiterjedő lelassulás a jellemző. Az egész anyagcsere lelassul, a gyomorban, a belekben pang az étel. Ez lehet túlzott fogyasztás eredménye, vagy idősebb korban a keményítő és a fehérje együtt való fogyasztása. Csökkenthetjük az emésztőszervek terhelését, ha csak keveset fogyasztunk, vagy egyszeri étkezés alatt csak fehérjét vagy csak keményítőt fogyasztunk zöldségfélével. Gyümölcsöt, édességet csak az étkezés után két órával fogyaszthatunk. Ezt azoknak ajánlatos betartani, akik idősebbek, s csökkent az anyagcsere, illetve lelassult az emésztés.
A székrekedést a gyomor folyamatos túlterhelése is okozhatja. Ilyenkor ajánlatos meggyorsítani egy kicsit az emésztőszervek mozgását egy kis édeskömény lével.
Nyelőcső sérv:
Ez a betegség szorosan egybekapcsolódik az emésztéssel. Étkezés után úgy tûnik, hogy a gyomor nem fogadja be teljesen a táplálékot. A savas lé felböffen, ami nemcsak kellemetlen, de veszélyes is a fogakra. Egy kis édeskömény-lé itt is segíthet.
Hisztérikus rohamok:
Az édeskömény simulékonyan ömlik szét a szájban, érezhetően birizgálva az érző bolyhokat. Ugyanígy hat a testben az agyban bizonyos idegekre, aminek következtében egy időre megszûnik az aggodalom, az idegesség érzete, elmaradhat a hisztérikus roham.
Ödéma, folyadék megrekedés:
A vese hanyatló munkájának a jele, ha folyadék halmozódik fel a testben. Ez érthető a tüdőre is, vagy más nyálkahártyás részre, ahol fázás következtében nyák keletkezik. Az édeskömény segít a szervezetnek megszabadulni a nem oda való folyadéktól. Ha egy ideig kúraszerûen fogyasztjuk, reggelenként egy csipet magot lenyelve, az egész szervezetben felhalmozódott nyálka eltûnik, és csökkenti a fájdalmat, élesíti a látást, a kismamáknak segít a tejkiválasztásban. Könnyíti a menstruációs folyást, ezért terhes nőknek nem ajánlatos a mag fogyasztása.
Elkészítési mód:
Az édeskömény maghoz könnyen hozzájutunk, és használhatjuk ételek ízesítésére, vagy magában gyógyszerként. Lének a növény dús leveleit használjuk, de csupán néhány evőkanállal. Keverhetjük más jellegzetesebb ízzel is, pl. petrezselyem, vagy zeller-lével.